Az előadás első ízben mutatja be azokat a körülményeket és okokat, amelyek a 19. század végén az Eszéki Magyarok Társaságának megalakulásához vezettek. Az Eszéki Magyarok Társasága egyfajta válasz volt az eszéki magyarok részéről az 1895 augusztusában lezajlott eseményre, amikor az eszéki színházban vendégszereplő magyar színészek előadását a horvát fiatalok meglehetős ellenszenvvel fogadták. Több magyar lapból is kiderül, hogy a magyarellenes tüntetések miatt Eszék városa 1895 augusztusában tíz napon keresztül felkeltette a teljes magyar közvélemény figyelmét. Az idelátogató magyar színi társulat nem megfelelő fogadtatása mind a színházban, mind az eszéki utcákon önszerveződésre ösztönözte az eszéki magyarságot, így megalapították az Eszéki Magyarok Társaságát. A horvátok és a magyarok közötti országosan elmérgesedett viszony miatt azonban megtagadták a társaságtól a működés jogát – csak két év elteltével hagyták jóvá. A horvát történetírásban eddig elterjedt diskurzus szerint az osztrák-magyar korszak horvátországi magyarsága (és így Eszék) kiváltságos szerepben volt. Az előadás ezzel szembehelyezkedve több példával is bemutatja, hogy az eszéki magyarok milyen gyakran találkoztak intoleranciával, akár nyílt ellenségeskedéssel a többség részéről. A kisebbségi magyarság egyes tevékenységei – például vendégszínházi előadások rendezése Eszéken – rendszerint rendkívül erős magyarellenes utcai tüntetéseket és erőszakot eredményeztek 1895-ben, 1909-ben és 1914-ben egyaránt.
